A sajt maga a csoda

Az egyik kedvenc kérdésem, hogyha ugyanannyi pénzt kapnál a munkádért, de bármit csinálhatnál mi lenne az? Én egészen biztos, hogy sajtkészítő lennék. Ahogy a Brian életében is elhangzik: „Boldogok a sajtkészítők”.

Van valami egészen fantasztikus abban, ahogy egy egészen egyszerű hozzávalóból, a tejből gyakorlatilag számtalan fajtájú sajtot lehet készíteni. Franciaországban olyan sokféle sajtot gyártanak, hogyha egy év minden napján másféle sajtót kóstolunk meg, akkor sem érünk a végére.

Minden vidéknek megvan a maga jellemző sajtja, ott ahol van kultúrája a tej fogyasztásnak.

 

Te tudod, hogyan készül a sajt?

A sajtkészítési eljárás lényege gyakorlatilag a következő: a tejet baktériumkultúrával majd egy oltóenzimmel beoltják, ami kicsapja a tejfehérjét és a sajt megalvad. A megalvadt sajtot kockákra vágják, így elkezdi elengedni a tejsavót. Minél kisebb darabokra vágják az alvadékot annál több savót fog leadni, így lesz keményebb egy sajt.

Innen már kezdődnek a bonyodalmak, hogy van-e alvadék utómelegítés, alvadékmosás stb.

Utána az alvadékot formákba szedik, ahol tovább adja le a savót. Forgatás és sózás következik.

Parenyica, Mozzarella és társai

Gyúrt sajt esetében, mint a parenyica, vagy a mozzarella a pár napos friss sajtot meleg vízben felmelegítik, hogy formázható legyen, és nyújtják, vagy formázzák. A parenyicát hosszú szalaggá nyújtják, és szépen feltekerik.

Emellett vannak olyan kemény sajtok, amik hónapokig vagy évekig érhetnek, mint a comté vagy a parmezán. Ezeket forgatni és sós vizes kendővel áttörölve folyamatosan gondozni kell.

Beszállhatnak a buliba a gombák is a penészes sajtoknál, mint a camambert.

A különböző gombák és kultúrák mind befolyásolják a végeredményt. Az érlelési hőmérséklettel is lehet játszadozni.

Mindegy miből van? 

ha olvasod a blogunkat, már biztosan tudod, hogy mi lesz a válaszom: az alapanyag a legfontosabb minőségi tényező. Az igazán jó minőségű sajtokat teljes tejből, azaz fölözetlen tejből készítik. Minél zsírosabb a tej, annál gazdagabb a sajt ízvilága. A tehenek takarmányozása is fontos tényező. A legjobb, ha a teheneknek van lehetőségük zöld legelőn legelni.

Nem szabad elfeledkezni a kisebb négylábúak, azaz a kecske és juhok tejéről sem. Ezek magasabb szárazanyag és zsírtartalmú tejek. A méltán híres roqefort például eredetileg juhtejből készül.

A személyes kedvencem az orvosi szénbe forgatott camambert jellegű markáns ízvilágú kecskesajt.

Annyit beszéltem róla, hogy azonnal ennem is kell egy kis sajtot! Ha Te is kedvet kaptál hozzá, Vilivel készítettünk egy válogatást sajtokból, amibe mondanom sem kell, csak a legjobbak kerülhettek be. Kíváncsi vagy, mik kerültek bele? ITT tudsz belekukkantani

Orsi